A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) a jogszabály szerint 2026. augusztus 31-ig ki kell írnia az első kötelező szélerőmű-tendert legalább 700 MW névleges teljesítményre, 24 hónapos hálózati csatlakozási határidővel. A kiírás tervezete társadalmi egyeztetésen volt (észrevételek augusztus 13-ig), a végleges pályázat a hónap utolsó napjaiban jelenhet meg, az ajánlattétel várhatóan szeptember elején nyílik. Az új modell kötelező állami részvételt ír elő, és 2027–2030 között összesen legalább 4000 MW szélerőművi csatlakozási kapacitást nyitna meg — ez a jelenlegi hazai szélkapacitás sokszorozását jelentené. A cél a paksi kiesés és a rekordimport által kiélezett rendszer kiegyensúlyozása: a szél és a nap termelési profilja kiegészíti egymást.
A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (GEM) energetikai jogszabálycsomagjának társadalmi egyeztetése a hét végére lezárult. A tervezetek a háztartási napelem gyorsabb hálózati bekapcsolását (a hiánytalan készre jelentéstől számított rövidebb határidővel), az otthoni akkumulátorok önálló szabályrendszerét, az okosmérők szélesebb, kötelező kiépítését és a rugalmas (dinamikus) áramtarifák bevezetését célozzák — mindezt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) uniós mérföldköveihez kötve. A következő lépés a beérkezett észrevételek feldolgozása és a végleges rendeletek kihirdetése; a kivitelezői oldalnak érdemes időben felkészülnie a változó bejelentési és mérési előírásokra.
A szektor friss trendje az eddig különálló épületrendszerek egységes, interoperábilis platformba szervezése: a szállítók — köztük a piacvezető Johnson Controls, Honeywell és Siemens — az IoT- és BMS-integrációt erősítik, hogy a HVAC, a világítás, az energiamenedzsment, a tűzvédelem és a vagyonvédelem egyetlen, adatközpontú felületről legyen kezelhető. A hajtóerő a mesterséges intelligenciára épülő energiamenedzsment és a nyílt protokollok (BACnet, KNX) terjedése — a cél a több telephely összehasonlíthatósága és a valós idejű, adatalapú üzemeltetés. A kivitelezői tanulság változatlan: a jól címkézett, nyílt adatpontok ma az érték, mert ezekre épül rá minden későbbi AI-elemzés és integráció.
A ma „okosnak" nevezett épületek jelentős részében a vezérlés még a szerverterembe zárt, öregedő infrastruktúrán fut. Az iparági elemzések szerint a BMS alapfunkcióinak rugalmas, IT-barát (felhő-elérésű) környezetbe helyezésével az üzemeltető központilag telepíthető, könnyebben frissíthető, gyorsabban helyreálló és biztonságosabb rendszert kap — miközben a helyi (edge) vezérlés megőrzi a valós idejű működést hálózati kimaradás esetén is. A váltás nem egyszeri csere, hanem fokozatos migráció; a belépő továbbra is a nyílt protokoll és az OT-kiberbiztonság (pl. BACnet Secure Connect).
Az épületautomatizálás egyik vezető szereplőjénél, a Johnson Controlsnál az adatközpont-hűtés lett a fő növekedési motor: a cég egy friss negyedévben 10%-os organikus árbevétel-növekedést jelentett (~6,6 Mrd USD), és a 2026-os pénzügyi évre szóló előrejelzését 6-ról 8%-ra emelte. A gyártó sorra adja ki az „AI-gyár" (gigawattos AI-adatközpont) hűtését szabványosító referencia-tervezési útmutatóit — a levegős és vizes hűtésű chilleren túl abszorpciós és közvetlen chip-hűtéses (direct-to-chip) megoldásokra is —, jelezve, hogy a verseny már nem egy-egy készülékről, hanem teljes, szabványos hűtési architektúrákról szól. A tanulság a hazai piacra: az AI-boom az energiaigényes hűtéstechnikát és az ehhez kapcsolódó villamos- és vezérlési munkát is felértékeli.
A hét eleji 36–38°C-os hőség végére a kánikula megtört — a hétvégére a dél-alföldi térségben is „csak" ~29°C a csúcs —, így a hűtési csúcsterhelés és az emiatt megugrott importigény is enyhült. A tanulság rendszerszinten marad: a nyári napelemes termelés éppen a legnagyobb keresletnél (nappali klímacsúcs) ad sokat, de az esti csúcsot és a szélcsendes/borult időszakokat tárolással és — a most induló tender nyomán — szélenergiával lehet lefedni. A közelgő szélerőmű-tender pontosan ezt a hiányt célozza: a szél téli és éjszakai profilja kiegészíti a nyári, nappali napenergiát, így a kettő együtt csökkenti a rendszer import- és időjárásfüggőségét.
A háztartási oldalon az energiacsomag tervezett elemei — a szélesebb körű okosmérő-kiépítés és a rugalmas (idősoros/dinamikus) áramtarifa — közvetlenül a napelemes önfogyasztás optimalizálását segítik: a mérhető, óránkénti árakhoz igazított fogyasztás- és tárolóvezérléssel a háztartás a legdrágább órákat kerülheti el. A jó hír a tulajdonosoknak, hogy a szabályozás iránya a saját, helyben felhasznált energia értékét erősíti; a méretezésnél a napi fogyasztási görbe és a tároló-önfogyasztás a kiindulópont.
A hetet egy amerikai lépés mozgatta meg: a kincstár a hosszú lejáratú államadósság szélesebb visszavásárlását jelentette be, ami likviditást pumpál a rendszerbe és lefelé nyomja a hosszú kötvényhozamokat. A tanulság az energiaberuházásokra: a magas kamatkörnyezet az elmúlt hetek egyik fő fékje volt, így a hozamok enyhülése — ha tartós — a napelemes és tárolós beruházások finanszírozását is olcsóbbá teheti. A részletes piaci képet a mai pénzügyi összefoglaló tárgyalja.
A régióban változatlanul több nyitott pozíció fut villanyszerelőre és napelem-telepítőre (profession.hu, Indeed, Jooble). A hirdetők között épületvillamossági kivitelezők, egészségügyi és oktatási intézményi karbantartók, valamint 10+ éves napelemes cégek egyaránt szerepelnek. A klasszikus PV-szerelésen (inverter-bekötés, kábelezés, monitoring) túl mind jellemzőbb elvárás az energiatárolós és elektromosautó-töltős rendszerek ismerete. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; több cég a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára keres embert.