A paksi blokkok nyári kiesése és a hőség miatti csúcsfogyasztás rekordszintre tolta a magyar rendszer nettó importját; a miniszterelnök a hétvégi paksi helyszíni bejáráson jelezte, hogy az elmúlt hónapban mintegy 50 milliárd forint többletköltséget jelentett az energiaimport az MVM-nek (a végleges összeg még változhat). Az erőmű időközben ismét teljes kapacitással termel, de a lényegi tanulság technikai: a rendszer azért szorult drága importra, mert a kieső, illetve a napközben olcsón exportált energiát nem tudta itthon eltárolni és az esti csúcsban visszaadni. A hazai ~8 GW napelem mellett a tárolókapacitás továbbra is nagyságrenddel elmarad — ez az a szűk keresztmetszet, amit a lakossági és ipari BESS-beruházások oldanának.
A hálózati szabad kapacitások pályázati kiosztásáról szóló rendelet társadalmi egyeztetése lezárult, így elhárult az utolsó formai akadály az első, legalább 700 MW-os szélerőmű-csatlakozási tender kiírása elől, amelyet a MEKH-nek augusztus 31-ig kell kihirdetnie. A pályázatokat kizárólag elektronikusan, szeptember 1. és 18. között lehet benyújtani, az eredményt legkésőbb december 2-ig hirdetik ki; az első kör mintegy 1000 MW szabad hálózati kapacitást kínál, 2027 és 2030 között pedig évente ismétlődő tenderekkel összesen legalább 4000 MW-ot osztanának ki. A szél a nap téli és éjszakai kiegészítője — a kettő együtt csökkenti a rendszer import- és időjárásfüggőségét.
A Siemens felhőalapú épületplatformjának, a Building X-nek a 2026-os kiadása több irányban is előrelépett: ISO 50001 szerint tanúsított energiamenedzsmentet, mesterséges intelligenciával támogatott fenntarthatósági munkafolyamatokat, valamint bővített dokumentumkezelést, kész dashboard-sablonokat és jelenlét-alapú (occupancy) ütemezést kínál. A cél az áttekinthetőbb, megbízhatóbb és energiatudatosabb épületüzemeltetés — a hangsúly a valós idejű adatokból építkező, auditálható energiakövetésen van. A platform jól mutatja az irányt: a BMS-verseny a puszta vezérlésről az energiamegtakarítás és az ESG-jelentés bizonyíthatóságára tolódott.
A Schneider Electric EcoStruxure-portfóliójában a Building Operation (EBO) BACnet-tanúsított rendszere a HVAC, energia, világítás és beléptetés integrált vezérlését adja, a Building Activate pedig ezt a képességet a közepes és kisebb épületekre is kiterjeszti — a dekarbonizációt és az interoperabilitást állítva a középpontba. A 2026-ban érkező Foresight Operation a prediktív, adatvezérelt üzemeltetés felé viszi tovább a rendszert. A mid-market irány azért fontos, mert a nyílt protokollos, skálázható épületvezérlés így már nem csak a nagy irodaházak kiváltsága: kisebb kereskedelmi és intézményi épületeknél is reális retrofit-opció lesz.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) 2024-es átdolgozása szerint az Okoskészültségi Mutató (Smart Readiness Indicator, SRI) egyelőre önkéntes séma, de a menetrend élesedik: a Bizottságnak 2026. június 30-ig jelentést kell tennie az SRI teszteléséről és bevezetéséről, majd ennek alapján 2027. június 30-ig delegált aktus írhatja elő az SRI kötelező alkalmazását a 290 kW feletti HVAC-teljesítményű, nem lakáscélú épületekre. Ezzel párhuzamosan 2029. december 31-től a kötelező épületautomatika és -vezérlés (BACS) követelménye a 70 kW feletti teljesítményű, nem lakáscélú épületekre is kiterjed. Vagyis az épületautomatika a nagyobb kereskedelmi és ipari épületeknél fokozatosan jogszabályi elvárássá válik, nem csupán energiahatékonysági opció.
A SolarPower Europe elemzése szerint az európai lakossági energiatárolás új növekedési szakaszba lép: a rugalmas otthoni akkumulátoros megoldások már nemcsak a saját házas tulajdonosokhoz, hanem társasházi lakókhoz, bérlőkhöz és a nagyobb energiafüggetlenséget kereső háztartásokhoz is eljutnak. A 2025-ös számokban ez már látszik: Németország 6,6 GWh új rendszerrel vezetett, az Egyesült Királyság 5,2 GWh-val (+64%) második, Olaszország pedig 5 GWh-val harmadik lett. A preferált technológia a hosszú ciklusélettartamú, jó hőstabilitású és biztonságos LiFePO4-cella. A magyar piacra is átgyűrűzik az üzenet: a tárolás a napelem természetes kiegészítőjévé válik, és a kereslet a lakossági szegmensben is szélesedik.
A Dél-Alföldön továbbra is több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre (profession.hu, hu.indeed.com, hu.jooble.org). A hirdetők között kivitelező vállalkozások, intézményi karbantartók és több éve működő napelemes cégek egyaránt szerepelnek; több cég a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára keres embert, és egyre gyakrabban vár el napelem melletti akkumulátoros tároló- és elektromosautó-töltő-ismeretet is. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves épületvillamossági gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; a szegedi hirdetésekben a nettó bérsáv jellemzően a havi ~450–550 ezer forintos tartományban mozog.