A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által augusztus 31-én kiírt, kötelező szélerőművi kapacitáspályázat benyújtási időszaka ma, 2026. szeptember 4-én indul, és október 30-ig tart; az eredményhirdetés legkésőbb december 13-ig várható. A tender összesen 702 MVA hálózati betáplálási kapacitást tesz elérhetővé kilenc hálózati csomóponton, hat járásban — Szombathelytől Ócsáig —, közép- és nagyfeszültségű csatlakozási jogokért lehet pályázni. A nyertesek csatlakozási jogot kapnak, de a beruházást maguknak kell finanszírozniuk; a legkorábbi csatlakozási dátum 2030. szeptember 30., a legkésőbbi 2032. szeptember 30. A pályázat a szélenergia évek óta gyakorlatilag blokkolt hazai fejlesztésének újraindítását jelenti — a szél és a nap termelési profilja kiegészíti egymást, ami a tárolóhiánnyal terhelt rendszerben rendszerszintű rugalmasságot adhat.
A pályázat részleteinek nyilvánosságra kerülésével a szakmai értékelések óvatosabbak: nem magától értetődő, hogy a feltételek elég vonzók a beruházói érdeklődéshez. A részvételi díj pályázatonként 3 millió forint, a megítélt kapacitás csak csatlakozási jogot ad, a fejlesztés teljes költségét a nyertes viseli, a megvalósításra pedig szoros határidők vonatkoznak. A hosszú, 2030–2032-es csatlakozási ablak azt jelzi, hogy a tender inkább a hálózati kapacitás középtávú lekötéséről szól, semmint azonnali kivitelezésről. Kivitelezői és energetikai szempontból az üzenet kettős: egyrészt jelzésértékű a szélenergia hazai újraindulása, másrészt a rövid távú munka még nem itt keletkezik — a lakossági és vállalati fókusz továbbra is a napelem, a saját fogyasztás és a tárolás marad.
A SolarPower Europe friss piaci kimutatása szerint az Európai Unió 2025-ben rekordévet zárt: 27,1 GWh új akkumulátoros tárolókapacitás épült, ami az évtizedes növekedési sorozat folytatása. A növekedést egyre inkább a nagyméretű (utility-scale) telepítések hajtják — ezek 2025-ben 19 GWh-t tettek ki, közel a duplájára nőve a 2024-es 9,7 GWh-ról. Az előretekintés meredek: az éves telepítés 2026-ban meghaladhatja az 50 GWh-t, majd 2030-ra 138 GWh-ig emelkedhet, ami a 2025-ös szinthez képest négyszeres bővülés. A régiós rangsort Németország vezeti (2025-ben 6,6 GWh). A tanulság a hazai piacra is érvényes: a tárolás önálló, rendszerszintű iparággá vált — a napelemes rendszerek megtérülése egyre inkább a saját fogyasztáson és a tároláson, nem a visszatáplált energián múlik.
Az energiatároló-beépítésnél a meglévő fogyasztásmérő mellé olyan okosmérőt kell felszerelni, amely kommunikál az inverterrel, és a fogyasztás alapján szabályozza a tároló töltését–kisütését — ez teszi lehetővé a valós önfogyasztás-optimalizálást. A háztartási méretű kiserőmű (HMKE) továbbra is bejelentés alapján csatlakozik, kétirányú mérővel, az elosztónak 30 napon belül döntenie kell. A gyakorlatban azonban a hálózat, nem a kereslet a szűk keresztmetszet: a telített körzeti transzformátorok miatt egyre több csatlakozási kérelmet utasítanak el, jellemzően az agglomerációs és kertvárosi zónákban. Kivitelezőként ezért a rendszert saját fogyasztásra és tárolóra érdemes méretezni, a csatlakozási dátumot pedig csak a szabad kapacitás ismeretében ígérni.
Egy friss, a Siemens okosépület-AI-stratégiáját elemző értékelés szerint a Siemens az AI-termékmélységben olyan szintre jutott, amelyet a Honeywell és a Johnson Controls nyilvánosan dokumentáltan még nem ért el. A csomag részei: a zárt hurkú (closed-loop) HVAC-szabályozást végző Comfort AI, négy elnevezett generatív AI-ágens, az Asset Performance Advisor a prediktív karbantartáshoz, valamint egy világosan megfogalmazott, ötlépcsős érettségi útiterv az autonóm épületüzem felé. Az üzenet, hogy a nagy gyártók versenye a klasszikus vezérlési funkciókról az adatvezérelt, önoptimalizáló, generatív AI-val támogatott üzemeltetés felé tolódik — a Johnson Controls az OpenBlue-ba, a Siemens a Building X / Desigo CC vonalba integrálja ugyanezt a logikát.
Egy iparági áttekintés szerint 2026-ban a piacot a Siemens, a Johnson Controls, a Schneider Electric és a Honeywell vezeti, és a verseny súlypontja a vezérlési funkciókról az IoT-integráció és az ESG-megfelelést szolgáló, auditálható adatkövethetőség felé mozdult. A magas kategóriás BMS-vezérlők beszerzési ideje a korábbi volatilis évek után stabilizálódott, ám a projektenkénti integrációs munka folyamatosan nő, ahogy az új IoT-biztonsági protokollok és az audit-kész energiajelentés bekerülnek a specifikációkba. Kivitelezői tanulság: a több protokollt (KNX, Matter, BACnet) átfogó, biztonságtudatos integrációs kompetencia egyre inkább belépő, nem extra — a jövőálló épületvezérlés kulcsa a nyílt integrálhatóság és a mérhető, jelentésképes adat.
A Dél-Alföldön továbbra is több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre; a szegedi álláshirdetések között gyakorlott és pályakezdő szakmunkások, intézményi karbantartók és a régióba települő nagyvállalatok is szerepelnek. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves épületvillamossági gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; egyre gyakoribb elvárás a napelem melletti akkumulátoros tároló- és elektromosautó-töltő-ismeret is. A tárolás iparági felfutásával és a hálózati kapacitás szűkösségével együtt a saját fogyasztásra és tárolásra méretezett rendszerek kivitelezéséhez értő szakemberek iránti kereslet tartósan magas marad.