MK Automatics
MK Automatics
A magyar napelemes piac 2026-ban várhatóan 900 MW és 1 GW közötti új kapacitással bővül, ami négy év után először eshet 1 GW alá — a beépített PV eközben már meghaladja a 8 600 MW-ot. A lassulás fő oka nem a kereslet, hanem a szaldós elszámolás kivezetése, a támogatási rendszerek átalakulása és a hálózati csatlakozási korlátok együttese, amelyek miatt sok háztartás és kisvállalkozás elhalasztotta a beruházást. A bővülés motorja egyre inkább az energiatárolás: tároló nélkül a piaci kannibalizáció miatt sok naperőmű-beruházás már nem térül meg, ezért a súlypont a saját fogyasztásra optimalizált, tárolóval kombinált rendszerek felé tolódik.
A SolarPower Europe friss jelentése szerint az EU 2025-ben 65,1 GW új napelemes kapacitást épített ki — ez egy évtized után az első éves visszaesés. A lassulás 2026–2027-ben folytatódik (várhatóan 60 GW alá eshet az éves telepítés), majd 2028–2029-ben térhet vissza a növekedés. A 2030-ra kitűzött 750 GW-os uniós cél így egyre inkább kicsúszik a kezekből: a szövetség előrejelzése szerint a teljes uniós napelemes kapacitás csak ~718 GW-ig jut el. A 2026-os bővülést Németország (~15 GW), Spanyolország (~8 GW), Lengyelország (~6 GW) és Hollandia (~5 GW) vezeti, miközben több országban a lakossági szegmens visszaesik a támogatások kivezetése miatt.
A perovszkit-szilícium tandem cellák átlépték az egyszeres átmenetű (single-junction) Shockley–Queisser-határt: a hitelesített rekord már 34,85%. Az Oxford PV és a LONGi első kereskedelmi tandem moduljai 2026 második felében jelenhetnek meg, 26–28%-os hatásfokkal — szemben a legjobb tömeggyártott szilícium ~26,5%-ával. A korai kereskedelmi ajánlatoknál 50–80%-os árprémium várható a TOPCon-hoz képest, a stabilitási garancia pedig egyelőre szerényebb (kb. 80% teljesítmény 15 évnél, szemben a szilícium 25–30 évével). A technológia előnye, hogy a perovszkit alapanyagai (jód, bróm, szerves sók) globálisan bőségesen elérhetők, ami hosszabb távon csökkentheti a kínai polisilícium-dominanciától való függést.
A globális modul- és cellapiacon fordulóponthoz ért a több éve tartó árcsökkenés: a kínai TOPCon cella- és modulárak az elmúlt hónapokban emelkedni kezdtek, a csúcsmodulok ára pedig már €0,13/Wp körül jár. A háttérben a túlkínálat lassú leépülése, a gyártói konszolidáció és az ellátásbiztonsági szempontok állnak — Kína ma is a globális polisilícium- és wafer-kapacitás 80–90%-át adja. A kivitelezők és beruházók számára ez azt jelenti, hogy a beszerzés időzítése és a szállítói lánc kiszámíthatósága felértékelődik; a korábbi „mindig olcsóbb lesz" logika helyett érdemes a projekteket a támogatási és hálózati ablakokhoz igazítani.
Egy friss hazai elemzés szerint csaknem 350 ezer napelemes háztartás él abban a tévhitben, hogy áramszünet esetén is ellátja őket a saját rendszere. A valóság ezzel szemben az, hogy a hálózatra tápláló (on-grid) napelemes rendszerek biztonsági okból automatikusan lekapcsolnak, amint megszűnik a hálózati feszültség — így a panelek napsütésben is „sötétben" maradnak. Szigetüzemű működéshez (áramszünet alatti termeléshez) külön hibrid inverter és energiatároló, valamint megfelelő átkapcsoló szükséges. A hír jó apropó a fogyasztói tájékoztatásra: a tárolóval bővített rendszerek nemcsak a megtérülést javítják, hanem valós ellátásbiztonsági tartalékot is adnak.
A hazai naperőművi fejlesztések súlypontja egyértelműen a tárolás felé tolódik. Északkelet-Magyarországon EBRD-finanszírozással épül a szihalmi ~450 MW-os naperőmű nagy akkumulátoros tárolóval (~448 GWh/év), a Futureal Energy Partners pedig Maglódon, Fóton és Pátyon már üzembe állította 4 MW / 8 MWh tárolóit (1,665 mrd Ft, 536 M Ft EU-támogatás). A párhuzamos üzenet: a napközbeni PV-csúcs és az esti fogyasztási csúcs közötti időbeli eltérést csak tárolással lehet áthidalni, ezért a stand-alone naperőmű helyett a naperőmű + tároló kolokáció lesz a megtérülő modell. Az agrivoltaika (a napelem és a mezőgazdasági termelés együttes területhasználata) is felfutás előtt áll.
Éves szaldós elszámolásban maradhat — a telepítéstől számított 10 évig —, aki időben benyújtotta az igénybejelentést és a rendszert legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezte; minden újabb telepítésre a bruttó elszámolás vonatkozik. Bruttó rendszerben a betáplált és a vételezett energiát külön számolják el: a betáplált áramért szolgáltatótól függően jellemzően ~5 Ft/kWh jár, a hálózatból vett lakossági ár viszont ennek a többszöröse. 2026-tól várhatóan sávos (forgalomarányos) rendszerhasználati elem is érkezik, ami tovább növeli a saját fogyasztás és a tároló jelentőségét. (Tájékoztató jellegű; a pontos árat és feltételt a szolgáltatónál kell ellenőrizni.)
A MEKH augusztus végén kiírta az első szabad hálózati kapacitás-pályázatot: a betáplálási kapacitást kilenc hálózati csomóponton, versenyeztetett formában osztják ki, és a beadás szeptember elején nyílik meg. Az első kör kifejezetten a szélerőművi kapacitásra vonatkozik (pl. Ócsa, Szombathely OVIT térsége), a naperőműveket érintő kiosztás a következő körökben jöhet — a terv szerint 2027 és 2030 között évente legalább egy pályázat lesz. A nyertesek közép- vagy nagyfeszültségű csatlakozási jogot kapnak, a beruházást maguknak finanszírozzák, az új erőművek csatlakozása 2030 szeptemberétől indulhat. A HMKE-k (kis háztartási rendszerek) továbbra is bejelentés alapján csatlakoznak. A szabad hálózati kapacitás a hazai PV-bővülés egyik legfőbb korlátja, ezért a naperőmű-fejlesztőknek érdemes időben felkészülniük a rájuk vonatkozó ablakra.
A hálózati túlterhelés miatt korábban több elosztói körzetben átmenetileg korlátozták vagy tiltották a HMKE-k hálózatra táplálását. 2026-tól a szabályozás fokozatosan feloldja ezeket a korlátozásokat, párhuzamosan az új elszámolási rendszer és a tervezett sávos árazás bevezetésével. A napelem-tulajdonosoknak érdemes a saját POD-juk aktuális visszatáplálási státuszát ellenőrizniük az elosztói felületen, mert a feltételek körzetenként és a hálózati kapacitás függvényében eltérhetnek. A tárolóval bővített rendszerek itt is előnyben vannak: a többlettermelést nem a korlátozott hálózatba, hanem az akkumulátorba irányítják.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) alapján fokozatosan kötelezővé válik a tetőnapelem: az új, 250 m²-nél nagyobb köz- és kereskedelmi épületeken már 2026-tól, a meglévő ilyen épületeken 2027-től, az új lakóépületeken pedig 2029-től (a nemzeti átültetéstől függő ütemezéssel). A SolarPower Europe becslése szerint az uniós tetőszabvány 2026–2030 között 150–200 GW többlet tetőnapelem-kapacitást hozhat — mintegy 56 millió háztartás ellátásának megfelelő mennyiséget. A szövetség szabályozási kiszámíthatóságot és több magánberuházást sürget a potenciál kiaknázásához; a hazai átültetés részletei a következő hónapok jogalkotásában dőlnek el.
Az OETP akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad energiatárolóra (feltétel: DC-csatolt, legalább 10 kWh kapacitás, meglévő vagy egyidejűleg telepített napelemes rendszerhez), a program kerete ~100 milliárd forint. Az 1. ütem 2026. március 15-én 17:00-kor lezárult; a 2. ütem a keret kimerülése miatt továbbra is felfüggesztve van, a felfüggesztés visszavonásáig nem lehet új pályázatot benyújtani, és a megkezdett, de nem véglegesített pályázatokat sem. Friss fejlemény: a Világgazdaság augusztusi cikke szerint a pályázók hónapok óta nem kapnak értesítést az elbírálásról, az MNNSZ a rendezést és a program mielőbbi folytatását sürgeti. Az aktuális státuszt a hivatalos felületen (nffku.hu, kormany.hu/otthonienergiatarolo) kell ellenőrizni.
A „Megújuló alapú energiatermelés és energiatárolás támogatása vállalkozások számára" felhívás keretében a cégek 10 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek napelemes rendszerekre, hőszivattyúkra, szélenergiás megoldásokra és energiatárolókra, valamint a kapcsolódó vezérlési és monitoring rendszerekre; a támogatás mértéke a vállalat méretétől függően 30–50%. A beadás jellemzően energetikai audithoz és független ajánlatokhoz kötött. A legutóbbi ablak lezárult; a következő ütemet és a rendelkezésre álló forrást a palyazat.gov.hu és az NKFIH felületén érdemes előre figyelni, a projektet pedig időben előkészíteni.
A KEHOP Plusz keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojektjei támogathatók (Budapest kivételével az ország egész területén), jellemzően 30–110 millió forintos támogatással, amelybe megújuló és energiahatékonysági elemek (napelem, tároló) is illeszkedhetnek. Emellett a Széchenyi Terv Plusz / RRF „hálózati energiatárolók telepítése" felhívása a nagy léptékű tárolókat támogatja. A pontos beadási ablakokat és a rendelkezésre álló keretet a palyazat.gov.hu adja — a napelemes + tárolós projekteket érdemes előre előkészíteni.
Mezőkövesd Város Önkormányzata közbeszerzést írt ki a Zsóry-fürdő területére telepítendő, engedély nélküli kiserőműi napelemes rendszerre (összesített teljesítmény ~499,5 kW, amely a fürdő áramfogyasztásának mintegy harmadát fedheti le). Az eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) fut; az ajánlattételi határidő 2026. augusztus 28. volt, így az ajánlatbontás már megtörtént, az eljárás jelenleg értékelés alatt áll. Az önkormányzati és intézményi napelem-telepítések a hazai kivitelezőknek stabil, kiszámítható munkát adnak — érdemes a hasonló, most induló kiírásokat figyelni.
Magyarország lezárta első versenyeztetett megújulóenergia-tenderének értékelését, amelyben 71 napelemes ajánlat nyert támogatást — ez jelzi a nagy léptékű (utility-scale) PV lendületét, miközben a kormány célja a megújulók arányának 40%-ra emelése 2030-ra. A versenyeztetett kapacitás- és támogatási tenderek a következő években a naperőmű-fejlesztés fő csatornájává válhatnak (a korábbi METÁR-rendszer és a friss szabad hálózati kapacitás-pályázatok mellett). A fejlesztőknek érdemes az egyes körök feltételeit és határidőit előre nyomon követniük, mert a támogatás és a hálózati csatlakozási jog gyakran összekapcsolódik.
Az EU közbeszerzési adatbázisában (TED / ted.europa.eu, op.europa.eu) folyamatosan futnak magyarországi és uniós napelem + tároló hirdetmények — például napelemes rendszer és akkumulátoros tároló építése Levél (Győr-Moson-Sopron) térségében, valamint önfogyasztású, földre telepített napelemes erőművek tervezése, szállítása és telepítése. Ezek gyakran uniós (RRF/KEHOP) forrásból finanszírozott, nagy értékű beruházások, amelyek rendszeresen új lehetőségeket nyitnak a kivitelezők előtt. A pontos részvételi és ajánlattételi határidőket mindig az adott TED- vagy EKR-hirdetmény adja meg — érdemes a napelem/energiatároló tárgyú kiírásokra célzottan szűrni.