A hazai fotovoltaikus erőművek beépített teljesítménye 2025 vége és 2026. május eleje között 251,9 MW-tal 8 607,1 MW-ra nőtt (MAVIR), de az éves bővülési ütem lassul: 2026-ban várhatóan 900 MW és 1 GW közötti új kapacitás épül – négy év után először 1 GW alatt. A korlátot már nem a kereslet, hanem a hálózati kapacitás és a szabályozás átalakulása szabja meg; a súlypont a hálózatfejlesztésre, a tárolásra és a saját fogyasztásra tolódik.
A magyar napelemes piac elérte azt a szintet, ahol a hangsúly a mennyiségről a minőségre, az egyszerű telepítésről az okos integrációra helyeződik át. 2026 egyik fő trendje az agrivoltaika – az a modell, amelyben a napelemek és a mezőgazdasági termelés ugyanazon a területen működnek együtt –, ami a korlátozott szabad hálózati kapacitás mellett új terjeszkedési irányt nyit a hazai fotovoltaikának.
Az EU napelemes flottája 2025 végén átlépte a 406 GW-ot, teljesítve a 400 GW-os 2025-ös célt – ám 2016 óta először kevesebb új napelem épült, mint egy évvel korábban (65,1 GW vs. 65,6 GW). A növekedést Németország (+15 GW), Spanyolország (+8), Lengyelország (+6) és Hollandia (+5) vezeti. A legfontosabb szerkezeti váltás a lakossági szegmens visszaesése (2023-ban a bővülés 28%-a, 2025-ben már csak 14%): a piac a lakossági vezérlésről a nagyerőművi (utility-scale) irányba billen.
A LONGi NREL-hitelesített 34,85%-os világrekordot ért el perovszkit-szilícium tandem cellával, kínai kutatók pedig 27,17%-os rekordot invertált perovszkit cellával (2026.05). A kereskedelmi perovszkit-tandem modulok 24–29% hatásfoknál tartanak, a 30%+ modulok 2027–2028-ra várhatók. Emellett egy új, valós idejű akkumulátor-impedancia monitorozó technológia korábban jelzi a tárolók teljesítményromlását – ez a hálózati és lakossági BESS biztonságát növeli.
A szabályozási változások többsége 2026. augusztus 29-én lépett hatályba. A 10,8 kVA-nál nagyobb, de legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű HMKE-k meghatározott körénél az elosztónak a készre jelentéstől számított 2 hónapon belül el kell végeznie a hálózatra csatlakoztatást, a szükséges szerződést pedig 3 munkanapon belül meg kell küldenie. A 2 kWh-nál nagyobb energiatárolók üzembe helyezéséről írásban kell tájékoztatni az elosztót; a már működő akkumulátorok bejelentési határideje 2027. június 30.
A 4/2026. (III. 5.) MEKH rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatkörét érintő rendeletek módosításáról szól. Célja a hivatali rendeletek törvényi rendelkezésekkel való összhangjának megteremtése, valamint jogalkalmazást segítő, pontosító rendelkezések beépítése. A hazai villamosenergia-rendszer szabályozási iránya egyre inkább az okos mérés, a szabályozható energiatárolás és a rugalmasabb energiafelhasználás felé mozdul.
A végleges szabályozás szerint a 2023. szeptember 13-a előtt igényelt és 2026. január 1-jéig üzembe helyezett háztartási rendszerekre vonatkozik az éves szaldó elszámolás, az üzembe helyezéstől számított 10 éves időszakig. A 2016-os üzembe helyezésű rendszereknél ez 2026-ban jár le, ezután bruttó elszámolásba kerülnek (a betáplálás és a vételezés külön árazódik). Akkumulátor nélkül a rendszerek gazdaságossága ezzel romlik – ez tolja a piacot a tárolók felé.
A lakossági program akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt meglévő vagy új napelemes rendszer energiatárolóval való bővítéséhez. Az 1. ütemre 2026. február 2-től március 15-ig lehetett pályázni; a 2. pályázati ütem jelenleg felfüggesztésre került, a felfüggesztés visszavonásáig új pályázat nem nyújtható be. A legutóbbi (2. számú) felhívás-módosítás 2026.04.07-én jelent meg – érdemes a portál újranyitó közleményét figyelni.
A vállalkozások 10 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak energiatároló-létesítmények telepítésére, illetve saját célú megújuló energia- és hőtermelő rendszerek (napelem, hőszivattyú, szélenergia) kiépítésére, a kapcsolódó tárolási, vezérlési és monitoring rendszerekkel együtt. A támogatás mértéke cégmérettől függően 30–50%. A felhívás kerete 50 milliárd forint, ebből 25 milliárd a KKV-szektornak fenntartva; a beadási időszak 2026. január 12-től február 15-ig tartott.
A Széchenyi Terv Plusz KEHOP Plusz (2021–2027) operatív programjának keretében továbbra is nyílnak megújuló energia- és energiatárolási felhívások lakossági és vállalati körben (pl. KEHOP_PLUSZ-4.1.7-24). Az AZAR összefoglalója szerint 2026-ban több új KKV-pályázat és beadási ablak várható a megújuló szegmensben – a pontos kiírásokért a palyazat.gov.hu-t és a napelem.palyazat.gov.hu-t érdemes figyelni.
A Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába tartozó víziközmű társaságok részére dinamikus beszerzési rendszert (DBR) hoztak létre napelemes kiserőművek létesítésére: a feladat a tervezéstől az engedélyek beszerzésén és a kivitelezésen át az üzembe helyezésig terjed, 17 részajánlati kategóriában. Az eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) zajlik; a DBR élettartama alatt folyamatosan lehet bekapcsolódni – érdemes a részekre bontott kiírásokat követni.
A napelemes kivitelezési, naperőmű- és energiatároló-közbeszerzések folyamatosan jelennek meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (ekr.gov.hu), a Közbeszerzési Értesítőben (2026/76, 2026/99) és uniós szinten a TED-en. Ma nem azonosítottunk új, önálló lakossági/kisvállalati napelemes egyedi kiírást a fentieken túl – a nagy tételek az intézményi és víziközmű-szektorból érkeznek.
A tender-ertesito.hu élő hirdetményei között szerepel a „DBR napelemes kiserőmű létesítése" tárgyú eljárás, amely a napelemes kiserőmű teljes életciklusát (tervek, engedélyek, kivitelezés) fedi le. Az ilyen keretmegállapodásos/DBR-eljárások a hazai önkormányzati és közüzemi napelemes beruházások fő beszerzési csatornái – a napelemes kivitelezők számára folyamatos ajánlattételi lehetőséget kínálnak.